A hallgatók tanulási stílusa
Bevezetés
Az emberi tanulás mechanizmusa nagyon összetett,
pszichológusok és pszichiáterek számtalan kutatást végeztek a tanulási folyamat
feltárására, azonban tudásunk e tárgyban még távolról sem teljes. A szakirodalom
bőségesen foglalkozik a tanulás különböző megközelítési szempontok szerint
felállított modelljeinek elemzésével (pl. biofizikai, asszociációs,
információelméleti modellek), de mindegyik modellnek korlátolt az
érvényességi köre, ezért a jelenségeknek csak egy szűk területére adnak
elfogadható magyarázatot. Ezek főleg az egyén értelmi állapotát elemzik, pedig
tudjuk, hogy az érzelmi állapot is jelentősen befolyásolja a tanulás
eredményességét. Az érzelmi állapot a tanulás motiváltságával van
összefüggésben, tehát a tanulásra motivált állapot előidézése fontos feladata az
oktatásnak. A tanulásra motivált állapot létrehozására több lehetőség is
kínálkozik, ezek közül néhány a mindennapi oktatási gyakorlatban is jól
használható. A fontosabb motivációs lehetőségek:
- a
kíváncsiság felkeltése,
- a
tananyag fontosságának, hasznosságának bemutatása,
- a
tanulás esztétikai élménnyé tétele,
- a tudás
jutalmazása, a nem tudás büntetése,
- a
hallgató egyéni tanulási stílusának és a tanár tanítási stílusának összhangba
hozása.
Továbbiakban ez utóbbi lehetőség kerül alaposabb
vizsgálatra a következő szempontok szerint:
-
Milyen
tanulási stílusok léteznek?
-
Hogyan
lehet ezeket felismerni?
-
Milyen
a hozzájuk legjobban illeszkedő tanítási stílus?
Tanulási stílusok (egyszerűsített modell Honey
és Mumford nyomán)
Négyféle
alapstílust különböztetünk meg, ezek a következők.
Tanulási stílusok
A tevékeny alapstílus
jellemzői
A tevékeny emberek fenntartás nélkül vetik magukat az új
elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének folyamába. Mindig tettre készek,
élvezik a pillanatot, melyben a közvetlen tapasztalatot megszerzik. Nyitottak,
bizakodóak és lelkesednek minden új dolog iránt. Filozófiájuk: "Mindent ki
kell próbálni." Egész napjuk tevékeny, ha az újdonság izgalma megszűnik,
azonnal új kihívást keresnek. A megvalósítás unalmas számukra, nem lelik
örömüket a hosszú precíz munkában. Társas emberek, szeretnek az érdeklődés
középpontjában állni. Nem szívesen tanulnak könyvből, a hosszadalmas, bonyolult
tananyagon nehezen rágják át magukat. Nem a szorgalmasan gyűjtögetett
tudásmorzsákból építkeznek, hanem a hirtelen megvilágosodás pillanataiban látják
meg a az összefüggéseket.
A töprengő alapstílus jellemzői
A töprengő emberek szeretnek sokat mérlegelni akár
elméleti, akár gyakorlati feladatot kell megoldaniuk. A különböző szempontokat
szívesen összehasonlítják, sok adatot gyűjtenek és ezeket gondosan kiértékelik.
Gyakran a teljes adathalmaz részletes elemzése sem elég a döntéshozatalhoz,
elhalasztják azt és újabb adatokat várnak. Filozófiájuk: "Légy óvatos!"
Alapos emberek, szeretnek minden irányból tájékozódni mielőtt cselekszenek.
Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba.
Távolságtartóak, toleránsak, higgadtak. Szeretnek magányosan könyvből tanulni,
szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat. Magabiztosak, de nem
lelkesek.
Az elméleti alapstílus jellemzői
Folyamatos megfigyelők, minden új ismeretet igyekeznek
beilleszteni saját logikai rendszerükbe. A problémákat lépésről lépésre alaposan
átgondolják és egy egységes elméletbe foglalják. Törekszenek a tökéletességre,
csak akkor pihennek, ha már minden beleillik racionális sémájukba. Szeretik az
analízist és a szintézist. Szívesen gondolkodnak elméleti modellekben, de a
megvalósítás nem nagyon érdekli őket. Filoz6fiájuk: "Ami logikus, az jó.
" Gyakori kérdéseik: Mi az oka? Mi az értelme? Hogyan illeszkedik ez ide? Miből
indulunk ki? Előnyben részesítik az objektív valóságot a szubjektív dolgokkal
szemben. Logikájuk következetes, visszautasítanak mindent, ami nem illik bele
saját logikai rendszerükbe. Nem toleránsak, szeretnek vitatkozni és csak
észérvekkel győzhetők meg. Az elmélet egysége sokkal többet jelent számukra mint
a hasznossága. A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen
megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be.
A gyakorlati alapstílus jellemzői
Minden elméletet szívesen kipróbálnak a gyakorlatban, hogy
lássák működik-e. Sokat kísérleteznek, az új ismereteiket a gyakorlatból
merítik. Az elmélet csak addig érdekli őket, amíg gyakorlati haszna van. Nem
szeretnek elvi problémákon gondolkozni, lényegre törőek, földön járó emberek.
Gyorsan és könnyen hoznak döntéseket. Filoz6fiájuk: "Ami működik, az jó.
" A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak
gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak.
A
stílus felismerése
Az emberi tulajdonságok nagyon bonyolultak, ezért
valójában a tanulási stílus nem jellemezhető egyértelműen az itt felsorolt
alapstílusok valamelyikével, de jól használható eredményt kapunk, ha az
alapstílusok közül a két legerősebbet választjuk a stílus megadásához.
Az alapstílus felismerését az alábbi, 80 kérdésből álló
kérdőív segítségével végezhetjük el. Minden alap stílushoz 20 kérdés tartozik,
de ezek sorrendje kevert, hogy a kitöltésnél ne lehessen megcélozni valamilyen
jónak tartott eredményt. Nincs jó vagy rossz válasz. gyorsan és az első benyomás
alapján, őszintén kell dönteni. A kitöltésre 15 perc áll rendelkezésre. Ha az
állítás inkább igaz mint hamis akkor J jelet, ha inkább hamis mint igaz akkor x
jelet kell tenni a sorszám előtti négyzetbe.
Megjegyzés: A kérdőív angol nyelvterületen került
összeállításra, magyar környezetben még nem történt meg a szakszerű kipróbálás
Kérdőív az alapstílus meghatározásához
1. Többnyire tudom, mi a jó és mi a rossz, mi a
helyes és mi a helytelen.
2. Gyakran
cselekszem, mielőtt a lehetséges következményeket mérlegelném.
3. Szeretem lépésről lépésre végiggondolva megoldani a
problémákat.
4.
Szerintem a szabályszerű eljárások és formális elvek korlátozzák az embert.
5. "Ami a
szívemen, az számon" bátran kimondom, amit gondolok.
6. A gyors cselekvés gyakran eredményesebb mint a gondos
elemzésen alapuló.
7. Csak azt a munkát szeretem, amelyben bőven van időm az
alapos előkészületre és kivitelezésre.
8.
Általában ragaszkodom a saját véleményemhez, máséval gyakran vitázom.
9. Csak
azzal szeretek foglalkozni, ami használható és működik.
10.
Szívesen szerzek új tapasztalatokat és ismerősöket.
11. Ha valami új elvről hallok, rögtön azon gondolkodom,
hogyan használható ez a gyakorlatban.
12.
Fegyelmezett vagyok, egészségesen élek, a napirendem rendszeres.
13. A jól végzett munka büszkeséggel tölt el, erre később
is szívesen gondolok
14. A rendezett, logikus gondolkodású embereket jobban
kedvelem mint a csapongókat
15. Gondosan elemzem a rendelkezésre álló adatokat, a
lényeg nem kerüli el a figyelmemet.
16. Szeretek több változat gondos mérlegelése után
dönteni, így biztos lehetek magamban.
17. Jobban vonzódom a szokatlan újdonságokhoz mint a
megszokott, bevált dolgokhoz.
18. Nekem fontos, hogy minden jól meg legyen szervezve,
csak így tudok eredményesen dolgozni.
19. Nem
ragaszkodom még a bevált dolgokhoz sem, ha jobbat, használhatóbbat találok.
20.
Szeretem összeegyeztetni a tevékenységeimet az elveimmel.
21. A vitákban lényegre törő vagyok, csak a hasznosítható
eredmény reményében vitatkozom.
22. Szeretem az embereket figyelni, és erényeiket,
.hibájukat elemezve tőlük tanulni.
23. Jól
boldogulok az új és különleges kihívásokkal.
24. Szeretem a könnyed, mindig aktív embereket.
25. Az apró részletekre is figyelve szeretek dönteni.
26. Külső
kényszer alatt nehezen tudok bármit is kitalálni vagy elvégezni.
27. Mindig
az első gondolat a jó, eszerint kell cselekedni, és nem szabad jónál is jobbat
keresni.
28. Gondos
vagyok, nem vonok le elhamarkodott következtetéseket.
29. Szeretek sok forrásból meríteni. "Minél több az adat,
annál megbízhatóbb az eredmény."
30. A komolytalan emberek távol állnak tőlem, nem szívesen
dolgozom velük.
31. Szívesen meghallgatom mások véleményét, mielőtt a
sajátomat kialakítom.
32. Gyakran kimutatom az érzéseimet.
33. Szeretem figyelni, hogy mások milyen alapon hoznak
döntéseket.
34. Szeretek spontán módon rugalmasan reagálni, nem
szeretem az előre kitervelt dolgokat.
35. Az olyan feladatot szeretem, amelyhez ismerem a
végrehajtási utasítást.
36. Nem
szeretem, ha bármi miatt sietnem kell a munkámmal.
37. Mások
ötleteit, gondolatait azok használhatósága alapján ítélem meg. 38. A csendes,
elgondolkodó emberek nehezen viselnek el engem.
39. Kerülöm
azokat, akik félvállról veszik a dolgokat.
40. Fontosabb a pillanatnyi lehetőségeket kihasználni,
mint a múltról vagy a jövőről elmélkedni.
41. A rendelkezésre álló összes adat elemzésére alapozott
döntés jobb mint a megérzésre alapozott.
42. Mindenben törekszem a tökéletességre.
43.
Általában sok jó ötletem van.
44. A
megbeszéléseken inkább célratörő, a tárgytól el nem kalandozó vagyok.
45. A tevékenységemben gátló szabályokat néha megszegem.
46. Szeretek a háttérben maradni, pedig néha jobban látom
a megoldást mint a hangosan vitatkozók.
47. Gyakran feltűnik nekem mások következetlensége, vagy
érvelésének gyengesége.
48. Inkább beszélni szeretek mint hallgatni.
49. A
gyakorlatias dolgokat értem meg könnyebben.
50. Egy leírt szöveg legyen tömör, ne menjen bele a
részletekbe. 51. Az a jó, ha az egész nap logikus, értelmes tevékenységgel telik
el.
52. Szívesebben beszélgetek speciális szakmai dolgokról
mint könnyű társalgási témákról.
53. A probléma gyakorlat felőli megközelítését jobban
megértem mint az elmélet felőlit.
54. Munka
közben nem szeretek zenét hallgatni vagy beszélgetni, mert elvonja a
figyelmemet.
55. Szeretem piszkozaton megfogalmazni a fontos levelet,
mielőtt megírom.
56. Szívesen kipróbálom a tárgyakat, hogy lássam hogyan
működnek használat közben.
57.
Szeretem a logikai ellentmondást tartalmazó kérdést megfejteni.
58.
Szeretek a figyelem középpontjában állni és másokat irányítani.
59.
Realista vagyok, kerülöm a spekulációkat és az álmodozásokat.
60.
Szeretem a sokat latolgató embereket, ők ritkán tévednek.
61. A vitában elfogulatlan vagyok, ha az ellenérvek
logikusak, nem védem tovább az álláspontomat.
62. A vitában úgy el tudok merülni egy-egy részleten. hogy
nem is érdekel, kinek van igaza.
63. Munkám közben a jövőmre is gondolok, nem csak a mának
élek.
64. Ha
rosszul mennek a dolgaim, nem esem pánikba, hanem lépésről lépésre mindent
rendbe teszek.
65. Nem építek légvárakat, csak a kivitelezhető ötletek
foglalkoztatnak.
66. A
fontosabb dolgaimat gondolatban már napokkal előbb kezdem elvégezni.
67. Többet hallgatom mások beszédét mint amennyit én
beszélek.
68. Nem szeretem azokat, akikre az észérvek nem hatnak.
69. Leginkább a kivitelezési munkákban mozgok otthonosan.
70. Nem bánom, ha rosszul is esik valakinek, hogy
rászólok, de a munkát el kell végezni.
71. Legjobban a semmittevés fáraszt.
72. Gyakran kezdek el úgy dolgozni, hogy nincs előre
elkészített tervem, majd közben kialakul.
73. Vágyaim eléréséhez minden törvényes eszközt igénybe
veszek, "a cél szentesíti az eszközt".
74. Hamar megun a hosszadalmas, nagy odafigyelést igénylő
feladatokat.
75. Ha megtanulok egy új eljárást, az is érdekel, hogy mi
annak az elve.
76. Szeretem kitalálni mások gondolatait.
77. Szeretem a rejtélyes dolgokat logikusan megmagyarázni.
78. Kerülöm a kétértelmű megfogalmazásokat.
79. Élvezem a drámai helyzetet, én jól feltalálom magamat
benne.
80. Nem nagyon érdekel mások problémája, mindenkinek elég
a maga baja.
A kérdőív kiértékelése
A válaszokat a négy alapstílusnak megfelelő oszlopba
írjuk, ) jellel jelöljük azokat melyekre "igen" válasz érkezett. Az
oszloponkénti "igen" válaszok száma megad egy, az alapstílusok erősségére
jellemző számot. (Te = tevékeny, Tö = töprengő, El = elméleti, Gy = gyakorlati,
1. táblázat.)
1. táblázat. A pontszámok összesítése
|
Tevékeny |
Töprengő |
Elméleti |
Gyakorlati |
|
2 |
7 |
1 |
5 |
|
4 |
13 |
3 |
9 |
|
6 |
15 |
8 |
11 |
|
10 |
16 |
12 |
19 |
|
17 |
25 |
14 |
21 |
|
23 |
28 |
18 |
27 |
|
24 |
29 |
20 |
35 |
|
32 |
31 |
22 |
37 |
|
34 |
33 |
26 |
44 |
|
38 |
36 |
30 |
49 |
|
40 |
39 |
42 |
50 |
|
43 |
41 |
47 |
53 |
|
45 |
46 |
51 |
54 |
|
48 |
52 |
57 |
56 |
|
58 |
55 |
61 |
59 |
|
64 |
60 |
63 |
65 |
|
71 |
62 |
68 |
69 |
|
12 |
66 |
75 |
70 |
|
74 |
67 |
77 |
73 |
|
79 |
76 |
78 |
80 |
|
Te= |
|
Tö= |
|
El= |
|
Gy= |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
A töprengő és tevékeny, valamint a gyakorlati és elméleti
alapstílusok ellentétpárok, ezért képezzük az x = Tö - Te, és y = Gy - EI
számpárt, majd ábrázoljuk ezeket koordináta-rendszerben (2. táblázat). Az (x, y)
szám pár egy kétdimenziós "P" preferenciaszámként értelmezhető, amely jellemző a
tanulási stílusra.
A
"P" preferenciaszám ábrázolása
y = Gy-El
A P értékétől függően három stíluskategóriát
különböztetünk meg:
1.
│x │≤ 5 és - y- ? 5 nincs preferált
tanulási stílus
2.
5 < │x│ ≤ 12 vagy 5 <│y│ ≤ 12 közepesen preferált
3. 12 < │x│ ≤ 20 vagy 12 <│y│ ≤ 20
erősen preferált

Példa
A P( 8, -17) azt jelenti, hogy a vizsgált személy erősen
elméleti beállítódású, és
ehhez
járul a közepesen töprengő stílus.
A tanulási stílus preferáltságának erőssége és
irányultsága az 2.. táblázatból könnyen leolvasható. Az NP, KP, EP jelentése:
NP: nincs preferált tanulási stílus
KP: közepesen preferált valamilyen
irányban
EP: erősen preferált egy irányban
A tanulási stílushoz
legjobban illeszkedő tanítási módszer
A
módszer kiválasztásának alapjai
Egy "tananyag" megértetéséhez és megtanításához több,
önmagában azonos értékű módszer is létezhet. A gyakorló tanár többnyire saját
preferenciája alapján választ a lehetséges módszerek közül, leginkább azt,
amelyikkel ő maga is tanult miközben a tananyagot elsajátította. így a tanár a
tudása mellett továbbadja a saját tanulási módszerét is. Szerencsés esetben ez a
módszer találkozik a hallgatók többségének tanulási stílusával. de eredményesebb
az oktatói munka, ha a tanár tudatosan megtervezi a tananyag tartalma mellett a
tanítás módszerét is. Ehhez azonban ismerni kell a hallgatói igényeket, a
hallgatók preferált tanulási stílusát. Már a hallgatók csoportbeosztásánál
figyelembe kell venni az előzetes felmérés alapján nyert P preferenciaszámot.
Legfontosabb. hogy az EP tartományba eső hallgatók homogén csoportot képezzenek,
az NP tartomány hallgatói bármelyik csoportba, a KP stílusú hallgatók elsősorban
az azonos irányú homogén EP csoportokba osztandók be. A csoport stílusát ismerve
a tanár viszonylag objektív módon tervezheti az oktatás módszerét, sőt az
oktatók preferált stílusának felmérése után a csoportok és oktatók egymáshoz
rendelésének is megvan az elvi alapja. A nagy hallgatói létszámú felsőfokú
intézmények ezt könnyen megtehetik, főleg a tömeges alapképzés időszakában úgy,
hogy a tanulókörök spontán kialakítása helyett tudatos csoportszervezéssel.
azonos stílusú munkára orientált csoportokat hoznak létre.
A
módszer kiválasztása
Az adott tanulási stílushoz legalkalmasabb tanítási
módszer kiválasztásánál természetesen a befogadókon kívül más fontos
szempontokat is figyelembe kell venni. A tananyag felépítésében rejlő tartalmi
követelmények, az oktatás technikai felszereltsége, a különböző módszerek
megismertetése és nevelő hatása, az esztétikai érték, a nagy felfedezések közben
követett módszerek tudománytörténeti jelentősége stb. mind-mind befolyásolja a
döntést. Ezeket elsősorban a nagy létszámú hallgatóságnak tartott előadásokon
kell használni. A kiscsoportos vagy tanulóköri szemináriumi foglalkozásokon
azonban az a legfontosabb, hogy a hallgatókhoz minél közelebb kerüljön a
tananyag, érdeklődésük és figyelmük tartós legyen, így a legkisebb
energia-befektetéssel tudják azt elsajátítani.
A módszereknek csak a legáltalánosabb. Tantárgytól
független, szemináriumi foglalkozásokon használható, irányelvekben
megfogalmazható leírását adom meg a P(O, 20), P(O, -20), P(20, O) és a P(-20, O)
erősen preferált tiszta alapstílusú pontokra, ebből a többi pontra arányosan
lehet következtetni.
A P(O, 20) tisztán gyakorlati alapstílushoz illeszkedő
tanítási módszer
Főleg az induktív következtetést kell használni és minden
új ismeret forrása a gyakorlat legyen. A problémát a hallgató fedezze fel.
lehetőleg egy munkafeladat végzése közben. Az oktatásnak fontos része a manuális
tevékenység, ennek segítségével a tanulás élményszerűvé tehető. A feladatok
"végterméke" lehetőleg kézzelfogható dolog legyen. Egy elméleti tétel akkor
bizonyított. ha a gyakorlati haszna is nyilvánvaló. Kerülni kell a hosszú
elméleti levezetéseket, hasznosabbak a jól választott gyakorlati próbák. A
teljes tananyag felépíthető akár egy konkrét gyakorlati feladat köré is. annak
fokozatos megoldásaként. Az oktatás legfontosabb színtere a laboratórium és a
műhely.
A P(O, -20) tisztán elméleti alapstílushoz illeszkedő
tanítási módszer
Főleg a deduktív következtetést kell használni, illetve
minél előbb el kell oda jutni. hogy a deduktív következtetéshez szükséges
elméleti alapok rendelkezésre álljanak. Minden problémát az elmélet felől kell
megközelíteni, a szabatos, egyértelmű levezetések. a tiszta logikán alapuló
sémák segítségével maradandó élményt kell nyújtani. Nagyon fontos az elméleti
modellek alkotása, ebből kiindulva analizáló és szintetizáló módon kell a
részletekre. illetve a teljes egészre következtetni. Gyakoroltatáshoz
legalkalmasabbak a rövid, tömören megfogalmazott, elméletigényes feladatok.
A
P(20, O) tisztán töprengő alapstílushoz illeszkedő tanítási módszer
A legfontosabb dolog a probléma alapos körüljárása, akár
elméleti, akár gyakorlati feladat keni! sorra. Ki kell választani olyan
fejezeteket, amelyek alkalmasak az alapos, közös elmélyülésre, ehhez sok
segédanyagra, a hasonló esetek egész tárházának bemutatására és sok időre van
szükség. A kevésbé lényeges részek önálló feldolgozásra, könyvből feladhatók. A
speciális esetek gondos elemzésére fordított hosszabb idő akkor is megtérül, ha
emiatt más témákra esetleg kevesebb jut. Bízhatunk abban, hogy aki egy témában
jól teljesített. az egy másikat is lelkiismeretesen és színvonalasan old meg. A
részleteket is alaposan át kell gondolni. a tananyagban bizonytalanság nem
maradhat. A nehéz, sok önálló munkát igénylő feladatok a legjobbak a
gyakorláshoz, de a megfelelő szakirodalmat biztosítani kell.
A P(-20, O) tisztán tevékeny alapstílushoz illeszkedő tanítási módszer
A hallgatókat folyamatosan el kell látni munkával. Mindig
legyen előkészítve a tananyaghoz kapcsolódó érdekes feladat. állandóan
biztosítani kell az Új kihívást, változatos feszített tempójú órát kell tartani.
Nagyon hasznosak a kiscsoportos, élménygazdag foglalkozások. Kerülni kell a
hosszadalmas magyarázatokat. feladatokat. Könyvből való tanulásra csak rövidebb
egységeket érdemes feladni. Az óratartás interaktív legyen, az Új anyag
tanításába is be kell vonni a hallgatókat.
IRODALOM
II] A "Teaching and learning workshop" előadás anyaga,
Hatfield Campus
1996. júl. 2 - 4.. Anglia
Összefoglaló
E tanulmányban bemutatásra kerül egy lehetőség a nagy
létszámú, tömeges felsőfokú oktatásban, tanulókörök és kis csoportok
kialakítására, a hallgatók tanulási stílusa alapján. Ennek lényege az, hogy egy
kérdőív kitöltetésével megállapítjuk és számszerűsítjük a hallgatók tanulási
stílusát. Az azonos stílusúakat osztjuk be egy csoportba, és így a csoport
stílusához legjobban illeszkedő tanítási módszerrel oktathatunk.
Summary
The Learning Styles of Students
This study shows a possibility ho\\w
can we found small groups of mass of students according to their learning styles
in higher education. They have to fill out a questionnaire which helps to find
the learning sty1cs in numerical form. Students with identical style will be
grouped together so they can be educated with the most proper teaching method.
Zusammenfassung
Lernstil der Studenten
In diesem Artikel wird eine Möglichkeit
gezeigt, WIe .Im Hochschulwesen, wo massenhaft unterrichtet wird, Studienkreise
und kleine Gruppen auf Grund des Lernstils der Studenten zu bilden sind.
Fragebogen werden ausgefúllt die Lernstile nummerisiert. Diejenigen, die den
gleichen Lernstil haben werden in eine Gruppe eingeteilt, so kann der Lehrer
seine Unterrichtsmethoden dem Lernstil der Studenten am besten anpassen.
Kecskemét, 2002.
Kiss László
spect@t-online.hu
http://www.spec.hu/
T/F: 76-494-647
M:
70-333-65-08
Honlap elejére Ý