Rés a
fogyasztásmérőn
Igazságügyi szakértőként különös áramlopási esetek felderítésében kellett részt
vennem. A módszert indukciós fogyasztásmérők esetében alkalmazzák, lényege a
tárcsa forgásának mechanikus fékezése. Az egyik megoldás az volt, hogy egy kis
átmérőjű furatot készítettek a mérő házán úgy, hogy a furaton keresztül éppen be
lehessen vezetni egy vékony huzalt vagy lószőrt a mérő belsejébe. Az ügyesen
bevezetett huzalt nekinyomták a tárcsának, hogy a súrlódás révén gátolja annak
forgását. A furat mérete olyan kicsi, hogy egy egyszerű szemrevételezéses
vizsgálattal észre sem lehet venni. A lebukás veszélyét úgy lehet csökkenteni,
hogy a huzalt csak ellenőrzésmentes időszakban hagyják a mérőben, máskor pedig
kihúzzák. Hogy a lyukat még észrevehetetlenebbé tegyék megfelelő anyaggal,
ügyesen álcázzák. Az áramszolgáltató csak egy alapos ellenőrzéskor, általában
mérőcsere alkalmával jön rá a lopásra. Ez az eljárás szinte minden forgótárcsás
mérőnél használható, a régebbi GANZ típusú fémházas műszerektől, a
legmodernebbekig egyaránt.
A
tolvajok legtöbb esetben nincsenek tisztában a módszer veszélyeivel. Súlyos
áramütés léphet föl, ha fémhuzalt használnak, mivel a huzal ki-be helyezése
közben hozzáérhet a feszültség alatt álló belső alkatrészekhez. A lószőr, vagy
vékony műanyag huzal esetében nincs közvetlen áramütés-veszély.
A kis méretű furat elkészítése nem
könnyű, a vékony huzal kezelése sem egyszerű, ezért a találékony tolvajok más
módszert is kitaláltak. A fémházas fogyasztásmérőkön az üveglap alsó széle és a
fémház között egy rést alakítanak ki, aminek a mérete kb. 20 mm x 0,5 mm. Mivel
a mérő általában szemmagasságban kerül felszerelésre, a rés szemből nézve
egyáltalán nem észlelhető, sőt alapos vizsgálattal is csak nehezen fedezhető
fel. A résen keresztül egy kb. 15-20 cm hosszú, 10 mm széles és 0,3 mm vastag
fólia csíkot vezetnek be a mérőbe, amit nekinyomnak a tárcsának. A
lebukásveszély miatt a fóliát ennél sem lehet állandóan benne hagyni a mérőben.
A többszöri ki - és behelyezés miatt az üveg éles széle elforgácsolja a fóliát,
ezért a mérő belsejében jelentős mennyiségű törmelék keletkezik. Törmelékkel jár
a rés elkészítése is, mert az üveglap rögzítésére gyárilag egy kemény műgyantát
használnak, ami a rés kialakításakor eltöredezik, és a darabkák beleesnek a
mérőbe. A mérő hitelesítésekor ez a törmelék könnyen észrevehető. A képen egy
réssel ellátott mérő látható, a szemléletesség kedvéért egy képeslap sarka van
helyezve a résbe.

Magukat
„szakembernek” feltüntető elkövetők beszélnek az úgynevezett mágneses
fékezésről, ami nem igényel bűnjelnek számító behatolást, mert a mérő külső
oldalán helyezik el az erős állandó mágneseket, amik örvényáramot keltenek a
forgó tárcsában, ezzel fékezik annak forgását. Ilyen megoldással még nem
találkoztam, véleményem szerint ezzel nem is lehet észrevehetően fékezni a
tárcsát. Az állandó mágnes nem helyezhető közvetlenül a tárcsa mellé, tehát nem
alakulhat ki megfelelő nagyságú mágneses indukció a tárcsában, ami feltétele
lenne az örvényáramú fékezésnek.
Szívesen
hallanám, vagy olvasnám mások hasonló tapasztalatait is az alábbi címeken!
Kiss László
villamosmérnök, igazságügyi szakértő, főiskolai docens Kecskeméti Főiskola GAMF
Kar: 70/333-65-08
kiss.laszlo@gamf.kefo.hu;
www.spec.hu
Kiss László
Ez az írásom az Elektrotechnika 2006/5.
számában jelent meg.
spect@t-online.hu
http://www.spec.hu/
T/F: 76-494-647
M: 70-333-65-08
Honlap elejére
Ý