Rés a fogyasztásmérőn, áramlopás, villamos energia lopás

Rés a fogyasztásmérőn

Igazságügyi szakértőként különös áramlopási esetek felderítésében kellett részt vennem. A módszert indukciós fogyasztásmérők esetében alkalmazzák, lényege a tárcsa forgásának mechanikus fékezése. Az egyik megoldás az volt, hogy egy kis átmérőjű furatot készítettek a mérő házán úgy, hogy a furaton keresztül éppen be lehessen vezetni egy vékony huzalt vagy lószőrt a mérő belsejébe. Az ügyesen bevezetett huzalt nekinyomták a tárcsának, hogy a súrlódás révén gátolja annak forgását. A furat mérete olyan kicsi, hogy egy egyszerű szemrevételezéses vizsgálattal észre sem lehet venni. A lebukás veszélyét úgy lehet csökkenteni, hogy a huzalt csak ellenőrzésmentes időszakban hagyják a mérőben, máskor pedig kihúzzák. Hogy a lyukat még észrevehetetlenebbé tegyék megfelelő anyaggal, ügyesen álcázzák. Az áramszolgáltató csak egy alapos ellenőrzéskor, általában mérőcsere alkalmával jön rá a lopásra. Ez az eljárás szinte minden forgótárcsás mérőnél használható, a régebbi GANZ típusú fémházas műszerektől, a legmodernebbekig egyaránt.

A tolvajok legtöbb esetben nincsenek tisztában a módszer veszélyeivel. Súlyos áramütés léphet föl, ha fémhuzalt használnak, mivel a huzal ki-be helyezése közben hozzáérhet a feszültség alatt álló belső alkatrészekhez. A lószőr, vagy vékony műanyag huzal esetében nincs közvetlen áramütés-veszély.

A kis méretű furat elkészítése nem könnyű, a vékony huzal kezelése sem egyszerű, ezért a találékony tolvajok más módszert is kitaláltak. A fémházas fogyasztásmérőkön az üveglap alsó széle és a fémház között egy rést alakítanak ki, aminek a mérete kb. 20 mm x 0,5 mm. Mivel a mérő általában szemmagasságban kerül felszerelésre, a rés szemből nézve egyáltalán nem észlelhető, sőt alapos vizsgálattal is csak nehezen fedezhető fel. A résen keresztül egy kb. 15-20 cm hosszú, 10 mm széles és 0,3 mm vastag fólia csíkot vezetnek be a mérőbe, amit nekinyomnak a tárcsának. A lebukásveszély miatt a fóliát ennél sem lehet állandóan benne hagyni a mérőben. A többszöri ki - és behelyezés miatt az üveg éles széle elforgácsolja a fóliát, ezért a mérő belsejében jelentős mennyiségű törmelék keletkezik. Törmelékkel jár a rés elkészítése is, mert az üveglap rögzítésére gyárilag egy kemény műgyantát használnak, ami a rés kialakításakor eltöredezik, és a darabkák beleesnek a mérőbe. A mérő hitelesítésekor ez a törmelék könnyen észrevehető. A képen egy réssel ellátott mérő látható, a szemléletesség kedvéért egy képeslap sarka van helyezve a résbe.

Magukat „szakembernek” feltüntető elkövetők beszélnek az úgynevezett mágneses fékezésről, ami nem igényel bűnjelnek számító behatolást, mert a mérő külső oldalán helyezik el az erős állandó mágneseket, amik örvényáramot keltenek a forgó tárcsában, ezzel fékezik annak forgását. Ilyen megoldással még nem találkoztam, véleményem szerint ezzel nem is lehet észrevehetően fékezni a tárcsát. Az állandó mágnes nem helyezhető közvetlenül a tárcsa mellé, tehát nem alakulhat ki megfelelő nagyságú mágneses indukció a tárcsában, ami feltétele lenne az örvényáramú fékezésnek.

Szívesen hallanám, vagy olvasnám mások hasonló tapasztalatait is az alábbi címeken!

Kiss László villamosmérnök, igazságügyi szakértő, főiskolai docens Kecskeméti Főiskola GAMF Kar: 70/333-65-08 kiss.laszlo@gamf.kefo.hu; www.spec.hu

Kiss László

Ez az írásom az Elektrotechnika 2006/5. számában jelent meg.

    spect@t-online.hu

    http://www.spec.hu/

     T/F: 76-494-647

    M: 70-333-65-08

Honlap elejére Ý