Mentori hálózat kialakítása a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán, Mentor, nevelés

Mentori hálózat kialakítása a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán

Bevezetés

Ez a cikk a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán a szerző vezetésével kialakított mentori hálózat elindításának rövid leírása. Évekig tartó útkeresés után ez a tanórán kívül szervezett foglalkozás vált a hallgatók bentmaradását segítő legfontosabb motiváló tevékenységgé.

Nevelés a felsőoktatásban

A szakemberek egy része úgy véli, hogy a felsőoktatásban nincs szükség a hallgatók nevelésére, véleményük szerint ez a közoktatás feladata. Szerintük a hallgatók kiforrott személyiségek, akiknek az intézmény szolgáltatásként nyújtja az ismereteket, és nem kell foglalkozni a nevelésükkel. Ebben a felfogásban az oktató-hallgató kapcsolat hasonlít a kereskedő-vevő kapcsolathoz, ahol a kereskedő kiszolgálja a vevőt, azt ad, amit a vevő kér. Ha a vevő üres kosárral távozik az áruházból, az kizárólagosan az ő ügye, a szolgáltatásért ő fizet, ha valami nem tetszik neki, elmehet vásárolni máshová.

Azonban más a helyzet az oktatásban, mivel itt nem a vevő fizeti a számlát, hanem az egész társadalom. Ugyan nincsenek pontos, minden részletre kiterjedő felmérések arról, hogy a társadalom mit vár el a pénzéért, de azt mindenki kívánatosnak tartja, hogy az oktatás hatékony legyen. A hatékonyság azt jelenti, hogy sok embernek nyújtson sok tudást.

A nevelésmentes felsőoktatás eredményes lehet a tanulásra erősen motivált hallgatók esetében, de csődöt mond a tömegoktatás elszemélytelenedett keretei közé került, tanulásra kevésbé motiváltaknál. Sajnos a hallgatók nagy része gyenge előképzettséggel kerül be az intézményekbe, a kezdeti sikertelenség hamar felemészti kevés lelkesedésüket is, elkedvetlenednek, kiesnek a tanulás mindennapi ritmusából, nem készülnek rendszeresen, torlódnak az elvégzendő feladatok, előbb-utóbb összeroppannak.

Felsőoktatás-tömegoktatás

A rendszerváltás utáni évtizedben alapvetően megváltoztak Magyarországon az oktatás szakmai követelményei. Visszatértünk a szellemi javak áramlásának nyugat-kelet irányú fő sodrába, ismét a nyugat-európai felsőoktatás vált követendő példaképpé. A tartalom gyors átalakulása mellett a tömegessé válás hozta a legnagyobb változást. A hallgatói létszám ugrásszerű növekedése valós társadalmi igényeket elégített ki, de nem ment zökkenőmentesen az egyes intézményeken belül.

A műszaki felsőoktatás, és ezen belül a Kecskeméti Főiskola GAMF Kar az országos átlag felett növelte a hallgatói létszámot, ezért a káros következmények is az átlag felett jelentkeztek.

Az emelkedés számszerű értékét mutatja a táblázat és az ebből készült két diagram.

A KF-GAMF Kar rövid bemutatása

Az előd intézmény a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát 40 évvel ezelőtt alapították Kecskeméten. Eleinte gépészmérnökképzés folyt csak, de a 90-es évek elején létrejött még három szak, műszaki informatikus, műszaki menedzser és a mérnöktanár szakok. Ezzel a bővítéssel a Duna-Tisza Közén kialakult egy modern felsőfokú műszaki szakképző intézet.

2000-ben a másik két kecskeméti főiskola integrációjával megalakult a háromkarú Kecskeméti Főiskola, hozzávetőlegesen 5000 hallgatóval. A karok közül a műszaki szakemberek iránti országos igény fellendülése miatt a GAMF Kar fejlődött a legdinamikusabban.

A KF-GAMF és az országos létszámadatok összehasonlító táblázata

év

KF-GAMF

országos

hallgatók száma

oktatók száma

egy oktatóra jutó hallgató

hallgatók száma

oktatók száma

egy oktatóra jutó hallgató

1990

470

100%

74

100%

6,35

83048

100%

17302

100%

4,80

1991

511

109%

81

109%

6,30

89163

107%

17477

101%

5,10

1992

536

114%

76

103%

7,05

98611

119%

17743

103%

5,56

1993

687

146%

86

116%

7,99

111274

134%

18687

108%

5,95

1994

787

168%

88

119%

8,95

125943

152%

19103

110%

6,59

1995

1135

241%

82

111%

13,84

142047

171%

18038

104%

7,87

1996

1316

280%

72

97%

18,28

156343

188%

19329

112%

8,09

1997

1483

316%

76

103%

19,52

176693

213%

19716

114%

8,96

1998

1483

316%

76

103%

19,51

187004

225%

21323

123%

8,77

1999

1604

341%

79

107%

20,30

198517

239%

21138

122%

9,39

2000

1703

362%

88

119%

19,35

205795

248%

22873

132%

9,00

2001

1965

418%

85

115%

23,11

208417

251%

23164

134%

9,00

2002

2307

491%

98

132%

23,54

210344

253%

23199

134%

9,07

Forrás:

KFGAMF adatai az október 15-i jelentések alapján.

Magyar Statisztikai Évkönyv 1993, 1995, 2000

A hallgatói és oktatói létszám alakulása

Az egy oktatóra jutó hallgatói létszám alakulása



A hallgatók számának növelése minden oktatási intézmény legfőbb vágya, hiszen ezzel növekszik az állami ellátmány, nő a fejlesztésre és illetményre fordítható összeg. A gyors növekedéssel azonban nem tartott lépést az oktatás feltételeinek sem mennyiségi, sem minőségi fejlesztése. A legnagyobb hiány nem is az anyagi, hanem a tudati-lelki szférában keletkezett.

A létszámnövekedés káros kihatásai a KF-GAMF-n

·        Mivel az egy oktatóra jutó hallgatói létszám 13 év alatt közel ötszörösére nőtt, kevesebb energia jutott új oktatási módszerek bevezetésére. Néha a legmodernebb csúcstechnológiát tanítjuk már 20 éve is elavult módszerekkel. Nagyon nagy az ellentmondás tartalom és forma között. A tanulást megkönnyítő, élményszerűvé tevő, a hallgatók figyelmét vonzó oktatástechnológia bevezetéséhez több oktatói ambícióra, több szabadenergiára, több eszközre lenne szükség.

·        Csökkent az oktatók egy hallgatóra fordítható ideje, csökkent az egyéni konzultáció. A konzultáció hiánya direkt és indirekt módon is rontotta a tanulás hatékonyságát. Elmaradt a hallgatók egyéni tanulási problémáinak megoldása, és csökkent az oktatók személyes motiváló hatásának lehetősége.

Megoldási kísérletek

·        Pályázatok és saját erő bevonásával új oktatástechnikai berendezéseket vásárolt a kar, ezzel néhány esetben sikerült elérni a tananyag tartalmának újragondolását, modernizálását, módszertani megújítását.

·        A hallgatók és oktatók személyes kapcsolatának javítása érdekében, a hallgatók jobb motiválására, a nevelési lehetőség biztosítására bevezetésre került a mentori hálózat.

A mentori hálózat

A mentori hálózat elődje, a tanulókör patronáló rendszer az 1980-as évek végéig működött a GAMF-on. Visszaállítását az a gondolat vezérelte, hogy minden egyes hallgatónak legyen egy felelős mentora, aki figyeli tevékenységét, segíti a beilleszkedését, konzultációt tart vagy szervez számára, ha rászorul bíztatja, lelkileg támogatja. A jó működés feltétele, hogy az oktatók önkéntesen vállalják a mentori feladatot, és minél többen vegyenek részt a munkában.

A mentori hálózat kialakításának közvetlen célja a hallgatók bentmaradási esélyének javítása.

A visszaállítást egy kérdőíves felmérés előzte meg, ami az elsőévesek körében készült a 2000/2001. tanév végén. A felmérés segítségével arra kerestük a választ, hogy mik a hallgatók tanulási sikertelenségének legfontosabb okai, hasznosnak tartanák-e, ha mentorok foglalkoznának a problémáikkal. A kérdőív 13 kérdést tartalmazott, és név nélkül kellett kitölteni. A kérdőíveket a hallgatók fele küldte vissza, értékelhető 333 db volt.

A bevezetést megelőző felmérés tanulságai

·        Meglepő, de az elért tanulmányi átlageredmény és a tanulással töltött idő között nagyon alacsony a korreláció. Sokkal magasabb a tanulmányi eredmény és a beilleszkedés sikeressége, a tanulmányi eredmény és a magánélet sikeressége, valamint a tanórán kívüli segítséget igénylők esetében a tanulmányi eredmény és a kapott segítség mennyisége között. A válaszokból az derült ki, hogy a jó eredményhez nem elég a sok befektetett munka, hanem sikeres életvitelre, nyitott hozzáállásra van szükség.

·        A hallgatók 24 százalékának beilleszkedési, 68 százalékának kisebb-nagyobb magánéleti problémái vannak.

·        71 százalékuk igényel tanórán kívüli segítséget, de 34 százalékuk nem kap sem hallgatótárstól, sem oktatótól.

A felmérés megerősítette azt a feltételezést, hogy a felsőoktatásba bekerült fiatalok igénylik a külső segítséget, ezért a kar vezetése úgy döntött, hogy az elsőévesek körében próbaképpen létrehozza a mentori hálózatot.

A mentori hálózat kialakítása

A 2001/2002. tanév 1. félévében történt, amikor 830 elsőéves hallgató 30 tanulókörben kezdte meg tanulmányait. 28 oktató önként jelentkezett mentornak. Egy oktatóra átlagosan 30 hallgató jutott.

A félév megkezdése előtt a mentorok megvitatták a tennivalókat, és egységes irányelveket alakítottak ki a munka hatékony végzésének érdekében.

A félév végén, a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy kérdőív segítségével mértük fel a mentori hálózat fogadtatását. A kérdőív 12 kérdést tartalmazott, az értékelhető válaszok száma 499, a teljes elsőéves létszám 60,1 százaléka volt.

A mentori hálózat értékelését célzó felmérés tanulságai

·        A hallgatók szívesen vették a segítséget, 95 százalékuk rendszeresen találkozott a mentorral.

·        71 százalékuk tartotta hasznosnak a segítséget.

·        A mentori munkával elégedettek voltak, és 95 százalékuk a következő félévben is igényt tart a folytatásra.

·        A mentori tevékenység leghasznosabb részének azt tekintették, hogy

Segítette a beilleszkedést

8%

Tanulásra bíztatott

49%

Konzultációt tartott, segített tanulni

29%

Konzultációt szervezett más tanárokkal

25%

Segített az egyéb ügyek intézésében

24%

·        A segítséget igénylő hallgatóknak mindössze 1 százaléka nem kapott segítséget, és csak 29 százalékuk nem igényelte, hogy a mentor foglalkozzon vele.

A vizsgaidőszak befejezése után kiderült, hogy a legfontosabb téren, a tanulmányi követelmények teljesítésében nem mutatkozott érdemi javulás az előző évihez képest, a kar vezetése mégis úgy döntött, hogy a mentori hálózat további fenntartása hasznos, és fejlesztése hosszú távú érdeke mind a hallgatóságnak, mind a karnak.

További fejlesztési lehetőségként a mentorok számának növelése mutatkozik, ezzel csökken az egy mentorra jutó hallgatók száma.

A 2002/2003-as tanévben a pedagógiai munka iránt érdeklődő felsőbb éves mérnöktanár szakos hallgatók mentorként való bevonása újabb lendületet adott, mivel a korkülönbség megszűnésével közvetlenebbé vált a kapcsolat mentor és hallgató között. A jelenleg is működő vegyes (oktató, hallgató) mentori hálózat egyre népszerűbb, egyre többen látják a hasznát oktatók, hallgatók egyaránt.

Neveljünk-e a felsőoktatásban?

Akár elfogadjuk, akár nem, az általános értelemben vett nevelés minden olyan esetben megvalósul, amikor egy személy bármilyen hatással van egy másik személyre. Az oktatás minden szintjén van személyes kapcsolat az oktató és az oktatott között, a felsőoktatásban különösen erőssé tehető ez a hatás. Nevelésmentes oktatás nincs, legfeljebb spontán hatásról lehet szó, ami véletlenszerűen alakítja az oktatott egyéniségét. Ha a véletlenszerűség helyébe a tervszerűséget léptetjük, a személyes hatást kihasználva eredményesebbé válik az oktatás. Fenti példánk szerint a nevelés tervezetten tudatossá tételével, a cél megfelelő kitűzésével, a korosztály jellemzőinek figyelembevételével, a nevelés szándéka nem vált ki ellenállást a hallgatókból, sőt a mindennapi gyakorlat szerves részévé tehető a felsőoktatásban is.

Kecskemét, 2002.

Kiss László

    spect@t-online.hu

    http://www.spec.hu/

     T/F: 76-494-647

    M: 70-333-65-08

Honlap elejére Ý